Bavaria Yachts Hungary

Beszámolók

Terepvitorlázás - vízen és a nádasban #1

Terepvitorlázás - vízen és a nádasban #1

  • Időpont: 2014. szeptember 19.
  • E-mail:

Andi beszámoló:

Amikor az ember megszerzi a jogsiját egy hajóra, még nem tud hajózni és mivel egy hajón nincs fék és máshogy fog a kormány, ez viszonylag korán ki is derül.
Egy jó kis hajós hétvégére vágyva kibéreltünk egy vitorlást a Bavaria Yacht Klubban. Szépek a hajók, újak és jól felszereltek. Az ágyneműtől a mosogató szivacsig, a sótartótól a vágódeszkáig mindenre gondoltak.
Hosszú hétvége. Meló után irány a Balaton, 6-kor felszedjük a hajót a BL kikötőben, 7-kor már vízen vagyunk. Naplemente a Badacsony lábánál. Egy-egy pohár bor a víz közepén, csend, festeni való színek, vacsora a taton.
Este 23 óra. Készülődés a lefekvéshez, teljes szélcsend, úgy tervezzük, a tó közepén alszunk. Leengedjük a horgonyt a hajó orrából. Illetve csak engednénk. A motor brümmög, a lánc marad, mint kiderül, van egy rögzítő szög a leeresztésnél, később a biztosíték kiégett. Sebaj, van egy másik horgony a ládában és van elég hosszú kötél is. A csomók szerencsére mennek!?! Rögzítjük, bedobjuk. Megnézzük a GPS-en a pozíciót, párszor ellenőrizzük, hogy ott maradt-e a hajó. De hát szél sincs, elalszunk.
Gyönyörű, nyugodt reggel, sima víz, csillogó fények, a hajó nem moccant… Majd később sem moccant. Akárhogy húznánk a horgonyt felfelé, semmi! Képileg csak annyi látszik, hogy a horgonykötél befordul a hajó alá. Vajon a kormánylapáton van, a tőkesúlyon, vagy a propelleren???
A segítség hívásra ripsz-ropsz ott teremnek a Bavaria-s fiúk. Megnyugtató. Végül is a tanulópénzt meg kell fizetni, a buta horgonykötél rátekeredett a tőkesúlyra, ki gondolta volna. Alá úszni nem lehet, búvárszemüveg nincs nálunk, de nem is látnánk benne. A fiúk, gyorsan, technikásan „letekerik“ a hajót. Hurrá, haladunk!!!
Közben a szél is feltámad, nem egy izgága sporthajó, nincs is túl vitorlázva, pont jó, kezdőknek való. Szépen, nyugodtan, dinamikusan halad. Kettő ember simán elviszi, kevés gyakorlattal is. Élmény vele menni, nincs kapkodás, lehet nézelődni, enni-inni, ja, és a szép nagy lehajtható fenéken napozni - bomba ötlet ez a saját stég.
Több kikötőben is kikötöttünk, Szigliget egy álom, Keszthelyen szuper a csülök, megállhatunk Badacsonyban fagyizni és Szemesen lehet pizzát rendelni a vízre. Egyértelműen mondom, hogy az ár-érték arány és a kiszolgálás színvonala ugrásszerűen javult a Balatonon, akárcsak a környezet, a kikötői szolgáltatások vagy a víz minősége.
És ha valaki szereti a fotózást, a Balaton a színeivel, a környező táj, a vulkánikus hegyek a formáikkal folyamatos témát adnak.
Azért az első éjszaka után én szerettem volna kikötőben aludni. Igaz, hogy a fiúk kicserélték a biztosítékot és működött a láncos horgony, de jobban éreztem volna magam „biztos“ helyen. A kikötők azonban verseny miatt teli lettek 4 órára, és ez a nagy hajó a régi típusú kikötők cölöpei közé nem is férnek be. Ez legalább is, az egyetlen helyre Szigligeten nem fért be. 8-kor még vízen voltunk és nem akartunk az éjszakában bizonytalanra kavarogni. A víz felől este a parti fények nem olyan egyértelműek, ha nem ismeri az ember a partot igazán. Na, jó, belátom, nem fogunk ma lángost enni a parton.
Kiválasztunk Szigliget előtt egy gyönyörű részt, már többen horgonyoznak itt, így teszünk mi is. Lánc ledobva, GPS koordináta, megnézve. Sokáig nem alszom, óránként kinézek, maradtak-e a fények ugyanott. Feltámad a szél, egyre erősödik.
Már hajnal van, 5 óra. Újabb színekkel ébred a Balaton. Minden napszakban más, a szerelmese vagyok! A hajó ugyan ott áll a GPS szerit, mint este. Felkelt a nap, erős a szél, 25-30 csomó, ájultan elalszom.
6:15: felriadok, ahogy kilesek, az ablakon a nádast látom a szemem előtt!
Na, ne már, ezt nem hiszem el!
A horgony, ami egyik irányba fogott, a másik irányban csúszik. Tamás előveszi az ipad-et, és míg a mentésre várunk, elolvassa a „hogyan kellett volna“ fejezetet. Leállsz, széllel szemben leengedsz, vízmélység+hajómagasság x3 mennyiségű láncot, úgy hogy leengedsz, tolatsz, leengedsz, …Hát ez nem így volt.
A fiúk jönnek és mentenek, vasárnap 1/4 7. Egy motoros ledönti az árbocot, egy motoros kihúzza a hajót a nádasból.
35 csomós szélben, motor nélkül, vissza Balatonlellére. De legalább tuti vitorlázhatunk. Dől a hajó, simán gyorsan halad, kicsit reffelünk is.
Bogláron keresztben verseny van, megpróbáljuk elkerülni őket. A motor nem működik, bedarálta magába a nádast. Eseménydús sport ez a vitorlázás és gyorsan megbosszulja magát, ha az ember nem eléggé felkészült.
A „mentőcsapat" mókásan jelezte, ha legközelebb látni szeretnénk őket, nyugodtan hívjuk meg őket egy sörre, nem kell produkálni egy mentést.
Izgalom? Technika? Gyakorlat? Tudás? Szabadság? Beszélgetés? Együttlét? Verseny? Barátság? Szél? Nap? Víz? Mindezek együtt.
És a jövő héten már egy hétre béreltük a hajót és hoztuk mind a négy gyerekünket.