Bavaria Yachts Hungary

Beszámolók

Kövendi Eszter

Kövendi Eszter

  • Időpont: 2013. augusztus 27.
  • E-mail:

Béreltünk már hajót a horvátoknál, érdekes volt ilyen szemmel nézni, mi, hogyan működik idehaza. Nem kellett csalódnunk. A kikötő európai, az iroda, ahol be kellett jelentkeznünk, szintén. A hajó teljesen új, szinte érintetlen, rajta a kényelmi vitorlázás legújabb vívmányai: lehajtható fürdőplatform, ami hatalmas napozóteret nyújt, roll-grósz, ami, mondhatom, tényleg nagyon kényelmesen kezelhető. Most használtam ilyet először, és averzióim ellenére nagyon kellemeset csalódtam. A betekerhető nagyvitorla a szabad alsóéllel, függőleges latnizással egyáltalán nem megy a hajó menettulajdonságának rovására. És baromi könnyen kezelhető. Ezen kívül a Bimini és a Sprayhood is kellemesen árnyékol. Utóbbi ugyan zavart a kilátásban, így lehajtottuk.

A hajóra lépve az első, ami feltűnt, hogy egy előttünk lévő bérlő sikeresen felhúzott egy horgonyzási jelet visszahúzó szár nélkül a szálingra, amivel nemcsak ciki lett volna kimenni, de egy felhúzókötéllel kevesebbel indultunk volna útnak. Ahogy kiejtettük a szánkon, hogy ez probléma, már ott is termett Vaszil, hogy majmokat megszégyenítő sebességgel csimpaszkodjon fel szabad kézzel az árbocra úgy, hogy a gömb a megérkezésétől számított alig 2 percen belül a kezünkben legyen.

Úgy van ez egyébként, hogy minden hajós esemény, legyen az hajóbérlés, csapatépítés, verseny, vagy családi túra, onnantól válik kellemes élménnyé, amikor szél van. Mondhatnám úgy is, hogy a szél sok mindent elfeledtet az emberrel. Elfeledteti azt, hogy amikor a 9.00-18.00 óráig tartó napi bérlési időtartam alatt a figyelmetlen bérlő a „mikor mehetek" kérdésére azt az információt kapja, hogy bármikor, ami egy nem vitorlázó bérlőben azt a látszatot keltheti, hogy akár egy délutáni kétórás sétahajózással is beérheti. Azt, hogy ha a bérlő jó szélben úgy érzi, hogy messzebbre menne, vagy már el is ment és visszafelé leáll a szél, vagy esetleg csak nincs szíve otthagyni a jó szelet, szigorúan maximum egy félórás késést engedélyeznek. Jó, ezt megértem, az ő munkaidejük is véges.

Ezt az apróságot leszámítva nagyon jól éreztük magunkat. Jó volt élvezni ezt a luxust, tényleg, van ennek is valami fílingje, ami talán úgy festhető le a magam számára, hogy az ember egy napra a tökéletes luxusban úrnak érezheti magát. Tetézte ezt még egy badacsonyi ebéd is, meg a társaság, a hangulat felfokozottsága. Hazafelé találkoztunk egy ugyanilyen 32-es Avantgarde-al, nyilván a cég másik hajója, unott skipperrel, nézelődő társasággal. Apu szemét persze azonnal a versenyláz csillogtatta meg, rajta hát, vitorlázzuk körbe, verseny! Kisvártatva sicherelleeből elé is kerültünk, bár akkor már láttuk, hogy a skipper is állítgat a vitorlákon. Tényleg körbevitorláztuk őket. Visszafelé egészen közel mentünk és olyasmit tettünk, amit nem sűrűn hall a Balaton. Egyházi énekeket énekeltünk két szólamban! A szomszéd hajóról állítólag annyira rácsodálkoztak erre, hogy videózták.
Visszaértünk, kihasználva a megengedett félórás késést, ketten vártak és segítettek kikötni, ami nem a mi bénaságunkat jelezte, hanem azt, hogy itt tényleg törődnek az emberrel (jó, gondolom, volt már rá példa, hogy egyedül charterező lebontotta a fél kikötőt), mindent szépen visszatettünk a helyére és hazafelé magára maradt a kis társaságunk egy csodaszép, napsütötte, szélfútta vízen töltött nyári nap élményeivel a tarsolyában.

Köszönjük ezt a jó kis élményt!